PS2. Baromság. DAMN.

Eme bejegyzést nem most írtam, egy régóta elhagyott poros, pókhálós, borospince szagú ládából merítettem elő.

 Az autós játékokkal való kapcsolatom mindig rossz volt. Utáltam az összeset, pokolból elnyert erejükkel mindig elérték sátáni céljukat, hogy az elfeledés homályából idézett „idegesség” hurrikánja elpattintson pár eret a fejemben.

 Azután megszereztem a Battlefield 2-t, a benne található járművek által valamilyen szinten megkedveltem a vezetést analóggal. Ezután jött a kockáztatás, egy Gran Turismo 4 beszerzése. Körülbelül 40-50 óra játék után rájöttem hogy az a játék rossz.

 Rá 4-5 hónapra Tesco szent üzletében megláttam leárazva a Pro Street-et. „Már csak azért is” elvittem. Kicsit félve tettem be a lejátszóba, hogy ismét egy autós borzalomra kerül sor. Ugye azért benne volt a pakliban hogy autózni kell, a borítón is csak autók vannak, az ígéretek is versenyzésre utaltak, fennált a veszély, hogy vezetni kell. Betettem a lejátszóba, a fekete öves keszeg helyett egy autó várt.

 A játék PS2 verziója sajnos kevésbé fejlett mint a többi, a grafika elég gyenge és 16:4 es képre sem ad lehetőséget..de ami a legfontosabb - nem törnek az autók. Pedig ez az első NFS, ahol lehetőséget kaptak erre az opcióra, és meg is valósították...de nem PS2-n. 

 Egy ponton szép, más oldalról nézve elég randa. Az effektek (pl mosódás) szépít a képen, az autók se néznek ki rosszul ( de azért a kerék itt-ott szögletes) a környezet, pedig a blur effekt miatt elég pofásan néz ki. Összképben persze kicsit maradi, a felbontás okánál fogva elég recésnek látjuk. Egy biztos: Nintendo Emulátor után ránézve, meghökkentően szép.

 Egy autós játék irányításáról írni nehezebb mint pacallal megcsapni egy kígyót, így csak röviden jegyzem meg, hogy a PS inkább szimulátorszerű irányítást kapott, és elhagyta Arcade szerű elődjét.

 A Pro Street, felhagyott a korábbi részekben látott sokak által kedvelt elemekkel.(pl nincs benne Energizer). Ismét a nappali versenyek élnek( elég nagy nappaliban), nem utcán versenyzünk, hanem legális futamokon. Természetesen a szokásos "tuning" hangulatban, ami az Underground óta mindegyik részben mérvadó. Rendőrök sem üldöznek már, szimpla versenyeken veszünk részt, pl Körverseny, gyorsulás, drift, "ellenőrzőpont - sebesség", s a személyes kedvencem ->  Sprint. A rendőrök kivétele sokakban hiányérzetet váltott ki, mint ahogy korábban említett városi autókázás is lemaradt. Szubjektív vélemény: A rendőrök hiánya nem váltott ki belőlem hisztérikus rohamot, gyakorlatilag észre se vettem a különbséget.

  A játék elég hosszú(eleinte féltem hogy nem fér be a lemez) Beleöltem legalább 12-13 órát, (elég furcsán festett a tok 13 órával a tetején) de nem tudtam végigvinni, őszintén szólva kicsit meguntam. Sajnos igencsak monoton. A Pro Street 2. legnagyobb negatívuma. Az egész játék csak versenyzésből áll(jó oké mit vár az ember, de akkoris...), néha-néha újít, de nem elég ahhoz hogy felturbózzon minket. Csak verseny, verseny, verseny, különösebb sztori és fordulat nélkül. Itt ott bead egy kis filmet, ami dob a hangulaton, de sajnos nem lesz tőle izgalmasabb, vagy filmszerű, esetleg burgonyaszirom fantomkép.

 Ám a monotonitás nem mindig egyenlő az unalommal. Különböző versenynapokon kell részt vennünk, amit ha otthagyunk, elveszítjük, és kezdhetjük elölről. Ez persze nem okoz fejfájást, mert versenyenként van mentési lehetőség. Egy adott pontszámot kell elérni ahhoz hogy megnyerjük a versenynapot, ekkor 5 "zsákbamacska" közül választhatunk egyet.(fantasztikus macskákat ad a játék, egyiket lehet használni verseny közben, megkarmolja a kocsi festését) Ezután még folytathatjuk a sorozatot, további pénzjutalmat, és újabb "zsákbamacska" közül választhatunk. Ez már nem kötelező, de érdemes maximális pontszámra törekedni. Imádkozz hogy ne pénzjutalmat kapj, mert még a játék végén is 2000 dollárokat kapsz, amin talán veszel egy pohár lecsót.

 Természetesen itt is kapunk EA Trax gépet, ahol a játékban hallható muzsikazenéket hallgathatjuk meg. Leginkább a NFS Carbon repertoárjára emlékeztet, csak itt nincsenek akciódús melódiák, elviseltem volna jobb dalokat, de azért nem mind „fotelben fonnyadok és semmilyen a” zene. Alapvetően nem keltette fel az érdeklődésem, de nem is ez a lényeg!

 A játékok kukacszemű sorvadt veséjű videókazettabordájú hömpölygött Dzsiglipáff szegycsontú, és végül de nem utolsó sorban hahotázó térdű kaszása megjelenik... Akad némi frame-rate probléma. Elég gyakran belassul, néha elég zavaró, idegesítő. Még a menüben is tapasztaltam szaggatást, megbolondítja az embert ha már 20 perce fejleszt egy autót és matricánként akadozik. Főleg amikor verseny közepén véletlen neki megyünk egy gumifalnak úgy beszaggat, azt hittem valami rohamom van.

 Tuning: Félelmetesen részletes. És ez jó! Ugye NFSU óta tuningolható autókat kapunk, itt sem marad el. Belső szerkezetet lehet fejleszteni, és alakítani is.(Pl Nitró erőssége, kanyarodás erőssége, gyorsulás vagy maximális sebesség legyen a nagyobb érték, kréta fogási sebesség, elhagyatott teknőspáncél Rúzsa Magdi lemez meghallgatási sebesség). Nem maradhat el a külső fejlesztés sem: Spoilertől kezdve, 200 matricáig mindent lehet változtatni az autón, amiből egyébként elég sok van a játékban.

A program talán picit könnyűre sikerült,(20-30 dkg, nem izzadtam meg a cipelésétől) valahol a játék 30% a körül felhúztam egy Subaru Imprezát,(nem zokni gyanánt) és azzal repesztettem végig a hajsza versenyeket ( kivéve a legvégét, ahol már abbahagytam - itt azért már más kocsira van szükség)

 Különböző játékmódokon belül, különböző autókkal játszhatunk. Például: Ha Sprintre veszünk egy autót-> nem mehetünk hajszában, driftben, gyorsulásin, ezáltal elég sok járműre van szükségünk. Újdonságként felhozható, hogy az autó sérüléseket szenved, kifolyhat a bele. Akár totálkárosra is törhetjük, és ennek pénz, vagy zseton az ára, óvatosan kell vezetni, nem úgy mint egy Most Wantedhez hozzászokott pszichopata frageket való életben szerző napi 26  órát gép előtt ülő gyermek.

 Örömmel tapasztaltam, hogy élnek az ellenfeleink.(Hú! Macska rúgja meg!) Hibáznak, egymásnak mennek, bénáznak - ugyanakkor előznek, keveset csalnak. Itt kevésbé van jelen az MW-ben és Carbonban látott idióta, szabad szemmel látható csaló programozás. Nem sokkal többet tud csítelni a gép, mint mi: Ha nagyon kisodródik, ott terem a pálya közepén ( ezt mi is megtehetjük, a select gomb benyomásával, de 0 km/h ról indulunk. Ő persze ekkor már megy vagy 100-al, de ezt elnézzük neki, még mindig mennyország a Most Wantedhez képest, amit szerintem azért hoztak létre, hogy az ember megszenvedje azt amit az évszázadok elteltével porig alázva mindent eltörölve, embereken áttiporva, véres kardjával létrehozott, és elkerülve saját sorsát nem halt bele a sötétség formájába.)

 Pár mondat erejéig kitérnék a korábban említett, személyes kedvencemre, a Sprint módra. Már a korábbi részekben is láthattuk, játszhattuk, de ott csak annyi volt a lényege, hogy jussunk el A pontból B pontba. Ez itt is így van, de valami mégis változott.

 Itt abszolút a maximális sebesség elérésére van kihegyezve. Eddigi részekben ritkán elért gyorsasággal darálsz végig egy egész pályán, olykor annyira gyors, hogy félelemmel telik meg a szoba, kipattan a szemem tőle. A grafika itt a legszebb, erdős, sivatagos, eklektikai formátumban megjelenő deltoid szerkesztmény pályák, rendkívül pofásan néznek ki.

 Sok embernek csalódást okozott a program. Aki hardcore Most Wanted kocka volt, esetleg Carbon, azoknak hatalmas visszaesés lesz a Pro Street egyszerű jellege. Viszont aki szeretne egy normális, versenyzős játékot, annak abszolút megéri.