Emmegmio...

Hello! Az oldal, voltaképpen unalomból jött létre. A blog célja PS2 játékok furcsa módszerekkel való bemutatása volt, de mostantól emelett új bejegyzések is szerepet kapnak. Ugyanolyan borzalmas lesz mint azelőtt, sőt! Túlszárnyalja azt. A hatalmas nézettség miatt csinálom, tegnap legalább 1 látogató fennt volt. Rekordot döntött a honlap! Ha bárkinek bármilyen kérdése van " Pl hogy Minek??" , nyugodtan tegye fel. Vagy le.

Dragon Ball Z Budokai 3 Vélemény

2011.05.06. 09:56 | LifeisKillingme | Szólj hozzá!

Songoku és medveszar. Igen.

 A Dragon Ball univerzuma lenyűgöző. A rendkívül kidolgozott sztori mellett, a meglepően rövid csaták szívják be a TV előtt ülő, szigorúan ülőgarnitúrán helyezkedő, elvileg a „hátsóján” tartózkodó, hónaljjal rendelkező embert. „Megmentjük a világot, és 30 rész alatt győzöm le Freeza-t”. Nincs is elnyújtva!

Na, most már félrerakom gonosz énemet, és elmondom: A Dragon Ball Z legyőzhetetlen. Aki ma él, biztosan emlékszik rá, milyen volt jópár évvel ezelőtt beülni a Tévékéjszüllék elé, s belekukkantani eme csodálatos, erőszaktól mentes produktumba. Jómagam mindig is fan-ja voltam, ma is ugyanúgy szeretem, mint 4-5 évesen, ugyanúgy próbálok Kamehameha-t lőni a főutcán, több-kevesebb sikerrel. Ha nem sikerül búsulok.

Mindig is szerettem a DB-s játékokat, kb 5 évvel ezelőtt még a fantasztikus látványt nyújtó legeslegelső DB Mugen-t játszottam, hónapokig! A hangulat megvolt, az a lényeg.

Azonban léptem egyet a modern, technikai vívmányok világában, és 2011-ben a 2000-ben megjelent PS2 system konzolra megszereztem a Dragon Ball Budokai 3-at.

Minden kritika, minden fanatikus rajongó ezt ajánlotta. Akárhova mentem, szemem előtt villogott a felirat..„ Budokai 3 Platinum! Budokai 3!”. Videók alapján is ígéretesnek tűnt, kihagyhatatlannak tartottam.  Ma már bevan vágva a sarokba, és nem szívesen játszom vele újra.

No azért félreértés ne essék, a DBZ Budokai 3 egy iszonyat jó játék. De olyan szintű abszurd nehézséggel ajándékoztak meg a kedves készítők, amit csak vérbeli kockák fognak elsajátítani. Mire átadhattam volna gyam szövődményeit a B3-nak, meguntam..

Na de ne ugorjunk ennyire előre, eluralkodik rajtam a pesszimizmus és a bejegyzés legelején csak a rosszról írok? Na neee..

A játék grafikája tökéletes. Tükrözi az anime látványát, a fényeffektek gyönyörűek, a karakterek rendesen megvannak animálva, de Krillin szeme fehér. MIÉRT?

Miután átestünk ezen a lelki terroron, megtapasztalhatjuk, hogy a hangok terén sincs probléma. Az eredeti Japán szinkront aktiválhatjuk, így nem kell az Amerikai artikulátlan G.I. Joe hangokat hallgatni ( ami a Bodokai 2-ben is borzalmas volt ). A háttérzenékről sajnos nem tudom ugyanezt elmondani, a készítők által kreált heavy metal szerű förmedvények, igaz, akadnak köztük normális tételek.

A küzdelembe belépve észrevesszük, hogy a verekedés mechanizmusa magas szinteken mozog. Nagyon jól kidolgozott effektek, profi mozdulatok, gyors, és könnyen tanulható. Viszont… a mozdulatok 70 %-a még az első Budokai játékból rárohadt animációk, és szinte minden karakter ugyanazokat használja! Dolgoztak ki pár újat, de az alap kombók régóta ismert tételek. Vannak kivégző mozdulatok, amiket animáció formájában kapunk meg, ezek jelentik leginkább a karakterek egyediségét és a transzformációk, de az alap harcrendszer túlságosan azonos.

Viszont ha igazi DB fanok vagyunk, ez senkit nem fog érdekelni, és szépen elkezdjük a DB Universe módot! 11 karakterrel ( 6-al indul) kell végigverekedni magunk, saját utunkon, de a lényeg nem itt tartózkodik. Egy nyitott, Dragon Ball világban kell keresgélni cuccokat, kristálygömböt, pénzt stb. Először iszonyat élvezetes, folyt a nyálam miközben repkedtem a világ fölött. Sajnos ez idővel unalmassá válik, de garantálom hogy minimum 5-6 órát elidőz vele a tisztelt olvasó ( cső Mardel ).

Rengeteg játékmódot kapunk, a Duel mód szimpla verekedés, sajnos nem hozza a kellő motivációt. Kiválasztjuk karakterünket, az ellenfelet, pályát, majd a küzdelem után visszalehet lépni a songokuéstársaiválasztó képernyőre, vagy újrakezdeni ugyanazt. Lassú, 2-3 meccset ha lejátszottam. Persze maga a játékmenet rendben van, de a motiváció hiányában teljesen felesleges Duel móddal időt veszteni (bár gyakorlásra tökéletes )

És most jöjjön a ****, ami kicsapta a biztosítékot. Tournament. Ilyen toporzékolt szalonnás trubadúr viszonytagsági lebzselős trehány mikrofonfülbevaló borzalmat, még életembe nem láttam verekedős játékban. Persze most a Budokai3 fanok egész biztosan „fújolnak”, meg hogy „ béna vagyok”, igen, béna vagyok. De gondolkodjunk reálisan: Beül, a kis fika játékos vigyorogva, DragonBallozni a Playstation 2 elé. A Tournament az egyetlen mód, ahol pénzt lehet szerezni ( Universe módban is, de az semmi ) ->Megnyer egy könnyű bajnokságot,(ráadásul eleinte nehezen) kap 10 000-et.  10 000-ből, egy császárszalonna porcogóját sem kapom meg.

A következő nehézségi fokozat, botrány! Idővel meg lehet tanulni, de miért akarnék szenvedni, vörös fejjel ordibálni, csak azért, hogy egy játékban pénzt kapjak? Élvezet ez? Inkább bekenem tormával a szemem minthogy emiatt kiabáljak.

A fő nehézséget, az új teleport system okozza. Ami klassz! Látványossá teszi, pörgőssé, és taktikusabbá. Viszont… egyszerűen nem tudtam mesterévé válni. Minden verekedős játékban legnehezebb fokozaton is elverem a gépet(kivéve MK), de ez, ez valami borzalom. Easy módon, ásítok. Normal módon ki akarom vágni az ablakon! Hogy lehet két fokozat között ekkora különbség? Easy módon, már kifejezetten unom, a Normal mód megy, de a meccs legvégén mindig megvadul a CPU, kifordul magából, és sebezhetetlen lesz. Igen. Megütöm, és nem megy le élete. Csak ha egy sorozatot kap, akkor képes elhullani. Ki programozta ezt?

Ha minden karakterrel végigvisszük az Universe-t, egy újabb módot kapunk ajándékba. Itt lehet karakterünket fejleszteni, majd egy gép által generált kódot megkapva, felírhatjuk internetre, és bárki játszhat felturbózott szereplőnk ellen. Ez  jó ötlet, de én mire elértem, meguntam az egészet.

Visszatérek picit szebb vidékre, ami fénypontja a Budokai 3-nak, a hangulat. A háttérzenék ellenére, szinte tökéletes Dragon Ball érzésünk van, a pályák, a karakterek, annyira jól meg lettek csinálva, minden elismerésem. És talán az egész program ereje ebben rejlik, még ha nem is egy technikai hibátlan mestermű. Hiába idegesített fel számtalanszor, hiába pattant ki a szemem, a Budokai 3, fanoknak egyértelmű vétel.

Reccs. Eszembe jutott valami. Dragon Rush mód. MIT GONDOLTAK EZEK?

Egy teljesen új, látványos, a harc stratégiáját megváltoztató kis stílust kapunk ezáltal. ( pofátlanul feltüntetve a hátsó borítón).

Az elképzelés tökéletes: Egy nagyobb ütés hatására ( természetesen powerup alatt) bejön egy látványos animáció, amit ámulva bámulva..bámulunk. Igen. Szóval.. igen. Sajnos ez az animáció mindenkinél ugyanaz,a legkisebb, legészrevehetetlenebb ütés azonos minden szereplőnél ( kivéve a kivégző mozdulat, ami karakterenként eltérhet). Az animáció közben, a képernyő alján láthatjuk a Playstation 2 Joystickjának gombjait. A 4 gomb közül kell választanunk, ha azonos gombot nyomunk, akkor kivédi támadásunkat. Ez 2 Playerben klassz. Na de CPU ellen? Ki hisz egy CPU-nak?

A kis csaló, az esetek 75 %-ában kivédi mindig. De nem is ez a probléma.. hanem az, hogy  nincs korlátozva. Annyiszor nyomja be a gép, ahányszor akarja. És természetesen a százalék az ő támadására is értendő. Egyszerűen nem lehet mit tenni ellene, lehet ugrálni, meg hátrálni, de milyen szánalmas látványt nyújt ez, ki akar hátrálni meg vergődni fél percenként egy verekedős játékban? Meg ez a tippelős játékmenet.. miez, totó?? Ha totózni akarok, veszek totót! De ne a Budokai 3-ban kelljen már tippelni, hogy meghalok e vagy sem. Nem én irányítom, nem is azon múlik a játékmenet hogy ki a jobb, egy hülye tipptől függ minden. Fúj.

Röviden összefoglalva, igencsak Dermesztő játék, leginkább Cellába zárnám, ezért most nagyon Búsulok. Nagyon szeretem az anime-t,de ez számomra csalódás volt. Ha pontoznom kellene, nem tudnám hogy 2-t vagy 8 at adjak rá, mert alapvetően annyira zseniális a játékmenet, de ezekkel a szándékos hülyeségekkel számomra úgy elrontották, hogy inkább fejelek hangfalat kezemen tekercsel minthogy újra a CPU ellen játsszak.

Amit felépít a hihetetlen látvánnyal, karakterekkel, szinkronnal, zseniális pörgős alap játékmenettel, lerombolja ilyen kis apró hülyeségekkel… nincs restart játék közben.

Jaj és még valami… a shop. Rengeteg mindent vásárolhatunk, amivel erősítjük karakterünket, ez tényleg nagyon jó. Viszont teljesen random jelennek meg a tárgyak.. mindenből 3-4 előkerül, és ki be kell lépkedni ( akár 50-szer egymás után) hogy megvehesd azt, amit szeretnél. Türelem..türelem… ezzel nincs probléma. De a hosszútávon borzalmasan idegesítő Launch, folyamatos tüsszögésével olyan szinten lelassítja ezt a folyamatot, pokol.  Az utcán is azt hallották az emberek hogy „ NE trüsszögj már b****g! HAGYD MÁR ABBA!”

Mindent amit felépít a játék profizmusával, lerombolja szánalmas átgondolatlan hülyeségeivel. DB Fanok mindenképp tegyenek egy próbát.

Van még…van egy másik…Dragon bóól..jáátéék…

 

 

Címkék: vélemény teszt kritika 3 2 playstation z nehéz dragon ps2 ball makréla budokai atyaúrég

A bejegyzés trackback címe:

https://damnps2.blog.hu/api/trackback/id/tr892881659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása