->A következő cikk elolvasása csak falatkájában tükrözi a blog minőségi színvonalát, az elkövetkezendő 5 percnyi olvasás puszta gyűlöletet áraszt a realitás szintjén. Sajnos nem elfogultság. Bár az lenne. Get a life<-

A Mortal Kombat Deadly Alliance játszása közben, a legsűrűbben elhangzott mondat a „ Nem vagyok hajlandó ezzel a sz*rral játszani” idézet, mely oly sokszor fordult elő borzalmas nyáladzás és zihálás közben, hogy már szinte fájdalmat érzek ha rá gondolok. A 3 részes PS2 Trilógia első epizódja, itt kezdődött az egész, a további 2 rész valójában ennek a fejlesztett verziója. 

Valamikor 3-4 évvel ezelőtt próbáltam ki először, akkor hatalmas volt: Legalább 40-50 óra játékmenet, iszonyat hangulat, eszméletlen pörgés. A játék most is nagyon jó! Igazi Mortal Kombat hangulat, itt-ott sötét, és talán a legjobb karakter repertoár a korlátozott számú 3D-s MK világában.

 Viszont felfoghatatlanul szemét, és borzalmasan átlátszó. Csal. Minden egyes mozdulata a programozásnak, csalás. A Deception és az Armageddon is jócskán keverte a kártyáit, de a Deadly Alliance megkapja tőlem a „Világ legnagyobb csaló játéka” díjat, nagyon nehezen fogom tudni megfogalmazni mit kreáltak a stúdióban, de hogy ezt senki nem vette észre, csak bambulva ült a TV előtt,az félelmetes.

Alapvetően semmi probléma nincs vele. 21 karakter közül választhatunk, mindenkinek 3 harcrendszere van (van ami nagyon gyenge, akad amit ki is dolgoztak, alapvetően egyensúlyba van), a Deceptionnál már részleteztem ezt, teljesen ugyanúgy működik mint utódja. Nagy kedvencek térnek vissza 5 év után, mint Johnny Cage, Sub Zero, Scorpion, Makrélamen, Tintában áztatott vasmarok.

A Grafika 2002-hez képest hű, kihozza az akkori korszak maximumát. Leginkább a háttér a látványos, ellehet gyönyörködni 1-1 tájban.

A hangokkal probléma nincs, viszont kevés szinkront vettek fel Ed Boon bácsiék, ezáltal sok karakter használja ugyanazt a csataüvöltést.

Röviden fogalmaztam tudom, de mindent leírtam a Deceptionnál, akár be is másolhatnám – elvégre ez csak egy véleménykifejtő bejegyzés, és már nagyon ráakarok térni a száz éve pokolban fortyogó üszkösödött tehénf*sra, ami átfolyik a dvd lemez tokján, bele egyenesen a torkomba ahol haláltáncot járva meghánytat és örökkévalóságig szenvedek, annyira igazságtalan a Deadly Alliance! ( igen. érzékelhető, hogy kb 5 perce kapcsoltam ki a PS2-t, gyűlölettel teli lelkem kisugárzik a blogra. Ismételt Get a life)

Csak röviden megjegyzem, a DA-val alapvetően semmi probléma nincs. Remek hangulat, 600 akárhány extra amit megszerezhetünk ( így mindig van motiváció egy újabb arkade-ra), egy Konquest névre keresztelt training, ami mindenre megtanít, rengeteg munka van ebben a programban. 

Csakhogy ugorjak egyet, rátérek a fatality-re: Ingadozó minőségű. Nem tudom hogy 2002-ben máshogy működött e az emberi szem, de pár fatality grafikailag annyira hibás, hogy ki se mertem volna adni. Természetesen nem probléma ez, hisz a mennyiség csekély, de kellett volna még egy kis idő ezen haláltusák tökéletesítésére. Alapvetően klassz, karakterenként 1 kivégzést kreáltak nekünk.

A szereplők mozgásában van egy furcsa dolog, amire nem tudok rájönni. Valamiért nehézkes, nem mindig reagál – hiába nyomod be a gombot, nem csinál semmit– ez olykor a vesztemet okozza.  

Az első részben látott Test your Might visszatér, egy Test your Sight nevű kis játék mellett, ami leginkább humorfaktorként funkcionál, jópofák, nevetségesek(pozitív értelemben). Kár hogy csak 10 másodpercig tart 1-1 ilyen megpróbáltatás. A Test Your Mighton a gombokat izomból nyomkodjuk, és ha elértünk egy adott szintet, az R2 beütésével kettécsaphatjuk az objektumot amit elénk raktak. Ennek a maximum fokozata lehetetlen. Ilyen turbóujjak szükségesek hozzá. Én azzal nem rendelkezem.

A Test your sighton követni kell a Mortal Kombat emlbémát a kis poharak alatt, ez egy sokkal élvezetesebb mód.

Következzék hát az ok, ami miatt gyomorhörögve fuldoklik az ember, mikor megpróbál kikapcsolódni a TV készülék előtt. Ez az egyetlen dolog, ami miatt kifejezetten unszimpatikussá vált a program. Amikor 3-4 évvel ezelőtt játszottam, csak Easy fokozatra volt állítva…

Igen. Nehézségi fokozat.

Novice: Borzalmasan könnyű. Az ellenfél gyakorlatilag vissza sem üt, tökéletes azoknak akik először játszanak PS2-es Mortallal. Pénzt alig ad, ez természetes.

Easy: Könnyű. Az ellenfél olykor visszaüt, jó mód arra, ha már ismerjük a programot, de új karakterrel próbálkozunk – nem jelent túl nagy kihívást ( a végén talán) A pénzösszeg amit kapunk, elég csekély, de ha rendesen rákockulunk és 40-50 arkade-t is lenyomunk egy nap ( pl mint én 3-4 éve..) akkor megfelel.

És következzen a Normal mód. Itt kezdődik minden..

Harcról harcra, növekszik a nehézségi fokozat százalékos értéke, ezt meg is mutatja nekünk.

Az elején még nagyon könnyű, utána elér egy optimális szintet, ami még reális, csalásmentes játékmenetet ígér. És kb 50-60 százalék körül elkezdődik az, ami megkérdőjelezi az egész játékot, egy iszonyatosan bénán kidolgozott nehézség, maga, a csalás, személyesen.

Először is tegyünk egy kitérőt: Tekken. Nehéz fokozaton a gép profi, kitér, százhatvan hit combo-kat csinál, igazi kihívás, nehéz. Soul Calibur: Szintén.

Mortal Kombat: Egy kefír! A kedves drága fejlesztők, nem dolgoztak ki konkrétumot. A Hard fokozat(és a normal vége) a következő:

Minden mozdulatunkra reagál valamit. Automatikusan. Ha ütünk egyet a levegőbe, az ellenfél egyből blokkol. Még akkor is, ha hat kilóméterre van. Azzal, hogy mi a O gomb benyomásával rugásra adunk parancsot karakterünket, a gépnek is adunk védekezési parancsot! Ha mi megpróbáljuk megütni ellenfelünk, az utasítás a gépre is vonatkozik, egy kitérés + hatszázezer hit combo-val agyonver.

Folyamatosan közeleg, és nem tudsz mit tenni ellene. Ha megtámadod egyből védekezik vagy kitér, ha nem csinálsz semmit akkor természetes hogy véged van. Az egyetlen esélyed, hogy néha a gép nem reagál, nem csinál semmit: Minden a szerencsén múlik! Ha valaki 5 éve Deadly Alliance-zik és azt gondolja „ Hörr én már kinyírom a főellenfelet max fokozaton is frcs frcs” akkor gratulálok neki. De ki a franc akar szenvedni, egy borzalmasan programozott, csaló, iszonyat gyenge vacakkal??

Az easy mód játszható, de nekem túl könnyű. Normalon sűrűn rájön a haoppaóré! Példa: Sub Zero egy speciális támadását lehetetlen alkalmazni nehéz fokozatú gép ellen ( csak szerencséből). Hisz ha beütjük a hátra le háromszög kódot, a gép utasítást kap arra hogy hátraugorjon, és feltöltse az életét/ vagy powerupoljon. Te generálod a CPU nehézségét, ha nagyon nyomkodod a gombokat az ellenfél minden elől kifog térni, és esélyed nem lesz. Az egyetlen kiút ebből a kalamajkából, ha próbálsz hátrálni, és imádkozol hogy ne csaljon.

Összképben nagyon jó programmal van dolgunk, de most komolyan.. miez a programozás? ki csinálta ezt? Többször végigjátszottam a Normal, és már a Hard fokozatot is, de olyan kínszenvedések közepette, egy játék nem erre hivatott. Jaj majd elfelejtem!

A csaló programozáshoz társul még egy kis „QuanchiCsomag”. Az ellenséges kombatant olyan dolgokat művel, amik nem lehetségesek. Olyan mozdulatokat, amikre te nem vagy képes. Van egy késleltetés, ami nem engedi, hogy a mozdulatunk után közvetlenül védekezhessünk, vagy elindítsunk egy újabb támadást. Szóval egy Speciális mozdulat után legalább 1 mp szükséges ahhoz hogy védekezni tudjunk. A gép áttöri a saját szabályát.

Engem nem tud átverni, nagyon látszik az aljas játékmenet, nagyon olcsó, pedig iszonyat hangulatos játékról van szó. Aki szereti a Mortal Kombatot, annak ajánlom, mert ettől függetlenül van olyan jó mint utódjai. (Gonosz a játék, ezért nem kapott képeket)